Az utóbbi időszakban a kiadók egyre több időt és energiát ölnek a szép és jól működő borítókba, ami nagy öröm, mert egy igényes, szemnek tetsző kötetet egészen más érzés kézbe venni, forgatni, egy jó borító ugyanis hozzá tud adni egy könyv olvasási élményéhez is. Persze olyanra is akad példa bőven, hogy valami félremegy, fantáziátlan és unalmas lesz a borító, sőt az sem ritka, hogy olyan zavarba ejtően rossz útra téved a borítókészítő, hogy még elhinni is nehezünkre esik, hogy ilyen megtörténhet. Utóbbiakból szemezgettünk pár elborzasztó példát.
Bűn és bűnhődés
Fjodor Dosztojevszkij 1866-ban kiadott regényét senkinek sem kell bemutatni, az orosz irodalom egyik ékkövéről van szó, amellyel a középiskolás tanulók kötelező vagy ajánlott olvasmányként is találkozhatnak. A történet röviden és tömören egy gyilkosság köré fonódik, amelyet egy Raszkolnyikov nevű joghallgató követ el, miután nagy nyomorban él, és naiv, kiforratlan nézeteitől vezérelve megöl egy uzsorásasszonyt. A regény lényegében a főszereplő bűntudatának elhatalmasodását követi nyomon, bemutatva, hogy az ember nem egy gépezet, és hiába az eszmékkel való körbebástyázás, a gyilkosságot a lélek nem tudja megemészteni. A brit Wordsworth Editions 2000-es kiadásánál a tervező mintha nem igazán lett volna képben, miről szól a könyv, a borító a legkevésbé sem tükrözi a mű hangulatát. Szinte már az érzésünk, hogy egy gyenge sitcomból látunk egy kiragadott jelenetet.
Korbács
Clive Barker neve hallatán felcsillan a horror- és fantasy rajongók szeme és beugranak a Hellraiser-filmek vagy az olyan kultikusnak számító könyvek, mint az Arabat, a Kárhozat vagy Az éjszaka gyermekei. A szerző legismertebb könyve az azóta is mesterműként emlegetett Korbács, amit sokan a műfaj egyik alapműveként tartanak számon. Az 1987-ben megjelent regény a modernkori Angliában játszódik, és két, elsőre átlagosnak tűnő ember életét követi nyomon, akiket utolér a végzet egy misztikus szőnyeg képében, amelybe a Látólények szőtték magukat. A baj akkor kezdődik, amikor az összes, a szőttest őrző emberi lény eltávozik az élők sorából, a varázslatos lényekkel teli szövet pedig védtelen marad az Immacolata nevű gonosz Látólénnyel és a mindent elpusztító Korbáccsal szemben. Bár a regény több hazai kiadást is megélt, egyik borító se sikerült valami jól, mind közül pedig a legrosszabb a Szukits Kiadó által 2012-ben megjelentetett kötet lett. Barker remekműve egy olcsó ponyva érzetét kelti az olvasóban.
Drakula
Bram Stoker hatévnyi kemény kutatómunkával alkotta meg a világirodalom legismertebb vérszívóját, Drakulát, aki alapjaiban határozta meg azt, ahogyan ma a vámpírokról gondolkodunk. Stoker bestsellerének főhőse, Jonathan Harker azért utazik el a messzi Kárpátok közé, hogy nyélbe üsse Drakula London melletti birtokvásárlási ügyletét. A fiatal angol ügyvéd akkor még nem sejti, milyen borzalom lakozik az ódon várkastély falai között, ráadásul a szörnyű eseményeknek hamarosan szeretett menyasszonya, a gyönyörű és kedves Mina is részese lesz. A regény 1897-es debütálását követően óriási sikert aratott, több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg a gótikus remekművet, melyek között jobb és rosszabb borítómegoldások egyaránt akadtak. A Wordsworth Editions kiadónak a Bűn és bűnhődés után a Drakulával is sikerült elbánnia. Bram Stoker forogna a sírjában, ha ezt látná.
A nagy Gatsby
F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című klasszikusával visszavonhatatlanul beírta magát a 20. századi irodalomtörténet nagyjai közé. A jazz-korszak krónikásának 1925-ben megjelent regénye az 1920-as évek csillogó és felszínes Amerikájában játszódik, ahol minden a könnyen jött pénzről, a kivagyiságról és a fényűző partikról szól. Ennek a történetnek a főszereplője a híres nagy Gatsby, aki szegény sorból küzdi fel magát a leggazdagabbak közé, mindezt egy Daisy nevű lányért, akitől a háború és a társadalmi megosztottság még fiatalon elsodorja. Gatsby a háborúból visszatérve eltökéli, hogy visszaszerzi az időközben férjhez ment Daisy-t, ám a lányba vetett vak hite végül a vesztét okozza. Fitzgerald legendás történetét a nagy múltú Charles Scribner’s Sons jelentette meg, s bár ez a kiadás ikonikus lett, mi nagyon nem tudjuk hova tenni. Kit akar ábrázolni? Daisy Buchanant?
Alice Csodaországban
Az 1865-ban megjelent Alice Csodaországban Lewis Carroll angol író világhírű meseregénye(?), amely mára a popkultúra szerves részévé vált, számos ismert film és színdarab is készült belőle. Ennek a furcsa történetnek a középpontjában egy Alice nevű kislány áll, aki elvezeti az olvasót a Viktória királynő korabeli Anglia kifordított világába, ahol olyan, mára ikonikussá vált szereplőket ismerhet meg, mint Kalapos, Április Bolondja, Fehér Nyúl vagy Szív Királynő. Carroll klasszikusát sokan és sokféleképpen értelmezik, ám azt talán kevesen tudják, hogy a regény keletkezését az író egyik ismerőse, a hat éves Alice Liddell inspirálta. Hogy mi volt pontosan a kislány és az akkor húszas éveiben járó férfi között, azt ennyi év távlatából már nehéz lenne megmondani, ám többek szerint a kapcsolat nem volt ártatlan, és elképzelhető, hogy végül ez vezetett a szerző és a Liddell-család viszonyának megromlásához is. A szürreális mese – ami leginkább egy LSD-s triphez hasonlít – világszerte nagy visszhangot váltott ki, több tucat kiadást és utánnyomást ért meg, melyek közül a legborzasztóbbat ismét a Wordsworth Editions-nek sikerült összehozni.
A sor itt még nem ért véget, a következő borítókat csendes szemlélődésre ajánljuk.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!