Keserédes világnap volt idén október ötödike, a pedagógusok világnapjának reggelén ugyanis kezdetét vették itthon azok a tiltakozások, melyekben tanárok, diákok, szülők és a pedagógusokkal szolidaritást vállalók vesznek részt. Csalódottak és szomorúak vagyunk, mert a magyar közoktatást napjainkban a tanárhiány, az alacsony megbecsültség és a megalázó fizetések jellemzik, és ennek következményeit nemcsak a közvetlenül érintett személyek, de a magyar társadalom egésze is megszenvedi majd.
Egy országnak, egy demokráciának szüksége van gondolkodó, kritikus emberekre, márpedig ha nincs oktatás, ha nincsenek a pályájukat szenvedéllyel szerető, motivált pedagógusok, akkor a hosszabb távú fejlődésnek, gondolkodásnak is lőttek. Hülyeség lenne azt feltételezni, hogy tanárok nélkül is van jövő, de ha van is, az olyan sötét és disztópikus, hogy köszönjük szépen, de mi abból nem kérünk. Szimbolikus ügy a pedagógusok és az őket támogatók sztrájkja: vajon feláll-e a diák a képzeletbeli pad tetejére, hogy onnan „másképp lássa a világot”?
A pedagógusok mellett a magunk módján próbálunk kiállni, ezért összeszedtünk négy olyan, számunkra fontos filmet, amelyben a tanárok és a tanári hivatás kapja a főszerepet.
Holt költők társasága
Peter Weir klasszikusának alapfeltevései ma is fájóan aktuálisak. Van-e helye az egyediségnek, a személyiségnek, a saját nézőpontoknak egy olyan rendszerben, ami bedarálja az ellenszegülőket? Érdemes-e lázadni az igazságért, megkérdőjelezni a normát és szembemenni mindazzal, amit a hatalom rendnek, irányadónak nevez?
A patinás és konzervatív Welton Akadémia ajtaján új tanár lép be, aki nem sokkal érkezése után alaposan felforgatja a nyugalmat – az ötvenes évek Amerikájában járunk. A heves és szenvedélyes irodalomtanár, Mr. Keating (Robin Williams) sajátos tanítási módszerével igyekszik felnyitni a diákok szemét, ezzel olyan utat mutatva nekik, amelyben a saját fejükkel gondolkozhatnak. A realista szellemben nevelt diákok sosem látott romantikus eszmékkel találkoznak, ahol nem bűn az egyediség, a szabad útkeresés, és ahol olvasáskor nem azzal törődnek, mit gondolhatott a szerző, hanem, hogy maguk mit gondolnak. Egy foglalkozás alkalmával Keating egy személyes titokba is beavatja a diákokat, hogy annak idején tagja volt a Holt Költők Társaságának, majd rögtön meg is kéri őket, hogy felejtsék el, amit mondott. Csakhogy a Welton Akadémia tanulói nem akarnak felejteni, megalapítják a maguk Holt Költők Társaságát, és célul tűzik ki, hogy felvállalják önmagukat és gondolataikat.
A hullám
A 2008-ban bemutatott német szociopolitikai thriller Todd Strasser 1981-ben megjelent, igaz történeten alapuló regényét dolgozza fel. A regény és így a film alapjául is a Harmadik hullám nevű kísérlet szolgált, amelyet egy kaliforniai középiskolai történelemtanár, egy bizonyos Ron Jones hajtott végre 1967 áprilisának első hetében. Ahogy a könyv és a film is bemutatja, a tanár sajátos módszerrel igyekezett felnyitni a gimnazisták szemét az autokráciák tömegszédítő erejére, azt bemutatva, hogyan torzulhat el a személyiség egy karizmatikus vezető és egy erőteljes közösség hatására.
A kísérlet egyszerű dolgokkal veszi kezdetét, például az ülésrend átalakításával, valamint azzal, hogy a tanár elvárja, ha valaki szólni kíván, az álljon fel, és egyszerű mondatokkal kommunikáljon. A diákok szép lassan és észrevétlenül közösséggé formálódnak, nevet adnak a mozgalmuknak (ez lesz a Hullám), valamint egy internetes oldalt és egy saját szimbólumot is létrehoznak. Élvezni kezdik, hogy egyenruhában járnak (fehér ing), és a csoporton belül mindenki azonos bánásmódban részesül, kivéve persze a tanár urat, akire egyfajta vezetőként tekintenek. Végül a csoporton belül is megjelenik a hierarchia, hiszen „mindenki egyelő, de egyesek egyenlőbbek, mint mások„.
A mintatanár
A pedagógia egyszerre lélekölő és lélekemelő szakma, ami messze nem csak arról szól, hogy bemegy valaki és leadja a tankönyvi anyagot. Egy jó tanár megismeri és megérti a diákjait, ez pedig részben empátiai és érzelmi intelligencia kérdése. Felismeri, ha a tanulónak segítségre, útmutatásra van szüksége, de azt is tudja, mikor kell szabadságot és bizalmat szavazni neki, hogy kibontakoztathassa a tehetségét és a maga útját járja.
Az irodalomtanár Henry Barthes (Adrien Brody) helyettesítő tanárként kezd egy New York-i állami középiskolában, ahol a diákok többsége meglehetősen zűrös, az apátiába süllyedt tanári kar pedig rég feladta már, hogy a tanulóknak segítő kezet nyújtson. A közönyös és frusztrált légkörben kezdetben Henry is megpróbál távolságot tartani, hiszen ő csak egy helyettesítő tanár, nem az ő feladata felkészíteni a diákokat a nagybetűs életre. A gyerekek személyes tragédiáit látva azonban nem tud közömbös maradni, és a maga módján megpróbál segíteni nekik, még ha ez nem is mindig jól sül el.
Mona Lisa mosolya
Az ’50-es évek Amerikájában a nőknek nem sok esélye volt arra, hogy egyetemen tanuljanak és karriert építsenek, a többség előtt ugyanis egyetlen járható út állt: a férjhez menetel. Az amerikai álom új nőtípust termelt ki; a kifogástalan megjelenésű, örökké mosolygó és szolgálatkész mintafeleséget, akinek egyetlen vágya, hogy férjét boldoggá tegye, és ha van gyerekük, akkor természetesen őt is.
Mike Newell 2003-as drámájában a konzervatív szellemiségű Wellesley lányneveldében járunk, ahol az élet a feje tetejére áll az új művészettörténész tanár, Katherine Watson (Julia Roberts) betoppanásával. A lelkes és ambiciózus Miss Watson abban a reményben vállalja el a munkát, hogy az állam legjobb és legtehetségesebb tanulóit képzik, ám rá kell jönnie, hogy ebből az intézményből nem a jövő vezetői, hanem a feleségeik kerülnek ki, és még a suli vezető egyéniségei is a jegygyűrűben és az ezzel együtt járó háziasszonylétben látják a jövőt. Bár a tanárnak nincs könnyű dolga, mindent megtesz annak érdekében, hogy felforgató nézeteivel új perspektívát nyújtson a lányoknak, és megmutassa számukra, hogy nem a házasság az egyetlen út, amelyen elindulhatnak az életben.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
