Mi a közös a Bibliában és Jane Austen Büszkeség és balítéletében? Azon kívül persze, hogy mindkettőt sokan olvasták. Vagy legalábbis sokan hazudják róluk, hogy olvasták. Egy közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele füllentett már azzal kapcsolatban, hogy olvasta-e a szóban forgó művet azért, hogy jobb színben tűntesse fel magát. De vajon melyek azok a könyvek, amelyekkel kapcsolatban a legkevésbé vagyunk őszinték?
Egyes irodalmi művek az általános műveltség részét képezik, minimum azok, amelyekről az iskolában is tanulunk. Sokszor felmerülnek a közbeszédben, tudjuk, miről szólnak, jó esetben azt is, ki írta őket, és talán még a belőlük készült filmet vagy sorozatot is láttuk régen a tévében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ismerjük is az adott művet, hogy végigrágtuk magunkat a több száz vagy ezer oldalon, mégis, ha megkérdezik, hogy olvastuk-e, gyorsan kicsúszik a szánkon: Igen, persze.
Az Egyesült Királyság kulturális tévécsatornája, a Sky Arts (még 2019-ben) végzett egy kutatást a britek körében, melynek alkalmával 2000 embert kérdeztek meg arról, hogy szoktak-e füllenteni könyvekkel kapcsolatban, és ha igen, mely műveket áldozzák fel a hiúság oltárán – írt erről az Independent. A résztvevők 31 százaléka töredelmesen bevallotta, hogy hazudott már könyvről azért, hogy intelligensebbnek, vonzóbbnak tűnjön; 37 százalékuk pedig azt mondta, azért „kényszerült” füllentésre, mert részese akart lenni a kérdéses könyvről szóló beszélgetésnek. A felmérésben részt vevők azt is elismerték, hogy bizonyos könyveket csak azért tettek fel a polcukra, hogy műveltebbnek tűnjenek.
És, hogy melyek azok a művek, amelyekről a leggyakrabban lódítunk? Íme az első 20 helyezett, a TOP5-ről néhány érdekes információt is összeszedtünk.
- Biblia
A keresztény Szentírás máig a világ legolvasottabb könyve; a teljes művet 724 nyelvre, csak az Ószövetséget további 1617 nyelvre fordították le a Wycliffe Global Alliance nevű szervezet szerint. Körülbelül 40 szerző 1500 év leforgása alatt írta a Bibliát: az ószövetségi iratok héber nyelven, az újszövetségi iratok görögül íródtak, amely a latin mellett a tudomány nyelve volt akkoriban. Utóbbi nyelvezetében az arámi is tetten érhető, ez az a nyelv, amelyen – a legtöbb kutató szerint – Jézus is prédikálhatott a tanítványainak.
- Harper Lee – Ne bántsátok a feketerigót!
Harper Lee 1960-as, majd egy évvel később Pulitzer-díjat kapott regénye a modern amerikai irodalom egyik legtöbbet emlegetett klasszikusa, amely rasszizmusellenes és emberi jogi felhangjáról vált világszerte ismertté. A regény egyértelmű célja, hogy bemutassa az olvasók számára, mit is jelent az, ha valaki élete kevesebbet ér a társadalom szemében, mint másé. A regény cselekménye Alabama államban játszódik, ahol a szerző maga is született, és sejthetően saját gyermekkori emlékeire, tapasztalataira épül – Harper Lee apja is ügyvéd volt, és 1923-ban egy fekete férfit védett a bíróság előtt. A mű egy olyan közeget és időszakot mutat be, ahol a fehér embernek mindig volt igaza egy feketével szemben, ám a súlyos és elgondolkodtató téma dacára a könyv hangvétele kifejezetten élvezetes és olvasmányos, sőt meglepő módon még humor is van benne.
- William Shakespeare – Rómeó és Júlia
A Rómeó és Júlia a világ egyik legismertebb tragikus szerelmi története, amely két rivális veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelemről szól. A színmű először 1597-ben jelent meg, ám hogy pontosan mikor íródott, azt nem tudni. Shakespeare már életében is rendkívül népszerű volt, ám halála után sok negatív kritika érte műveit, és csak a 19. században változott a drámaíró megítélése, amikor is a legnagyobbak között kezdték el emlegetni. A Capuletek és Montaguek közötti ellenségeskedés egyébként történelmileg is bizonyított, már Dante Isteni színjátékában is említik a 13. században élt két rivális családot.
- George Orwell – 1984
George Orwell világhírű regénye, az 1984 az egyik legtöbbet idézett (és napjainkban egyre relevánsabb) disztópikus történet, amely először 1949-ben jelent meg az Egyesült Királyságban. A Szovjetunióban 1950 és 1990 között, mintegy negyven évig tiltólistán volt a regény, de a kubai rakétaválság idején egyes amerikai iskolákban is betiltották (itthon is csak szamizdat formájában volt elérhető egészen a rendszerváltásig). Minden tiltás és elnyomás ellenére a regény egészen elképesztő karrierutat járt be, hiszen átlában még azok is tisztában vannak az orwelli vízió lényegével, akik nem is olvasták a művet. A szerző cseppet sem derülátó regénye olyan, napjainkban is közszájon forgó fogalmakat honosított meg, mint a gondolatrendőrség, a mindent látó Nagy Testvér vagy a 101-es szoba.
- Jane Austen – Büszkeség és balítélet
Jane Austen 1813-ban megjelent művét hajlamosak vagyunk beskatulyázni, ám azt talán kevesen tudják róla, hogy az első világháború alatt a lövészárkok olvasói Shakespeare mellett Austent olvastak a legszívesebben. A Steventonban született író álnéven jelentette meg legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb művét, a Büszkeség és balítélet, mivel korának társadalma rosszallóan nézett a művészi ambíciókat dédelgető nőkre, különös tekintettel azokra, akik ilyen kritikus szemmel szemlélték a közösséget, amelyben élnek. Bár a regényt sok előítélet és tévhit övezi, az a humor és elegancia, amellyel Austen a XVIII. századi vidéki felső középosztály életét bemutatja, ma is éppoly tanulságos és szórakoztató, mint volt a megírása idején.
- Charles Dickens – Szép remények
- Herman Melville – Moby Dick
- Lev Tolsztoj – Háború és béke
- Robert Louis Stevenson – A kincses sziget
- Mark Twain – Tom Sawyer kalandjai
- Stephen Hawking – Az idő rövid története
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – Bűn és bűnhődés
- Homérosz – Odüsszeia
- Ernest Hemingway – Az öreg halász és a tenger
- Vladimir Nabokov – Lolita
- James Joyce – Ulysses
- Malcolm Gladwell – Fordulópont
- Yuval Noah Harari – Sapiens – Az emberiség rövid története
- Sylvia Plath – Az üvegbúra
- Ayn Rand – Az ősforrás
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
