Sokaknak igencsak markáns véleménye van a kötelező olvasmányokról, elsősorban azért, mert úgy vélik, hogy nem segítik elő, sőt inkább akadályozzák a gyerekek könyvmollyá válását. Mi szerencsére azok közé tartozunk, akiket egy-egy negatív élmény nem tudott letéríteni az útról, pedig ha kizárólag a kötelezőkön múlt volna, ma valószínűleg nagy ívben elkerüljük a könyveket. Korábbi cikkünkben a kedvenceiket mutattuk be (merthogy ilyenjeink is vannak), most pedig következnek a legrosszabb kötelező olvasmányok, amelyeknek mi még az emlékét is kitörölnénk, ha tehetnénk.
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Kevés leghangolóbb mű létezik a magyar szépirodalomban, mint Móra Ferenc Kincskereső kisködmönje, amelyben annyi tragédiát kell feldolgoznia a hatéves Gergőnek, ami egy egész életre is sok lenne. Vegyük mindjárt az első fejezetet, ahol Gergő torokgyíkban szenvedő kishúga egy körtemuzsikát (bármi is legyen az) próbál megfújni, amely arról nevezetes, hogy csak akkor szólal meg, ha jó gyerek fújja. A kislány persze nem tudja megszólaltani, hiszen olyan gyenge, hogy levegőt is már alig-alig vesz, sőt meglehet, hogy rossz gyerek is volt, de akárhogyan is: a fejezet végére Gergő kishúga meghal. A főhősnek emellett lelkiismeretfurdalása is van, mert féltékeny volt a körtemuzsikára, és csak a szülei parancsára adta oda haldokló testvérének. Ezzel a cseppet sem szívderítő történettel veszi kezdetét Móra Ferenc nagysikerű ifjúsági regénye, ahol minden második fejezetben olyan traumák érik a főhőst, amelyhez tíz pszichológus is kevés lenne. Ehhez még hozzájön, hogy a Kincskereső kisködmön általános iskola alsó tagozatában kötelező, vagyis épphogy az ember megtanult olvasni, már kap is a kezébe egy ilyen borzasztóan lehangoló könyvet, ami nemhogy az olvasástól, de még az élettől is elveszi a kedvét.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Egészen abszurd, hogy hetedikesként vesszük először kezünkbe A kőszívű ember fiait. Nem mintha Jókai ne lenne remek író, de a fojtogatóan vastag könyv egy cseppet sem teszi élvezetessé az olvasást egy 12-13 éves gyerek számára. Hacsak nem olvastuk újra felnőttként, jó eséllyel szinte semmire sem emlékszünk belőle, ami persze nem véletlen: tele van latin és német kifejezésekkel; cirádás, túlírt körmondatokkal és annyi kusza konfliktussal, ami egy brazil telenovellának is a büszkeségére válna. A regény egyébként az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket, főszerepben három fivérrel, akiknek Habsburg-párti apjuk végrendeletben köti ki, hogy a fiainak a császárt kell szolgálniuk. Az özvegy a férje halála után azonban fogadalmat tesz, hogy épp az ellenkezőjét fogja tenni, és a haza szolgálatába állítja őket. A kőszívű ember fiai több szempontból is nehéz dió, így körülbelül annyira hozza meg az olvasási kedvet, mint a közel ezerötszáz oldalas Háború és béke, azzal a különbséggel, hogy Tolsztoj klasszikusa legalább nem általános iskolában, hanem a 11. évfolyamban kerül elő, és ott is csak az ajánlottak között szerepel.
Katona József: Bánk bán
A Bánk bán színházban nézve sem egy könnyű darab, nem hogy olvasva. A sokszereplős történelmi dráma rendkívül cselekménydús, ám ha egy mondatba kellene sűríteni a tartalmát, akkor az ekképpen hangzana: egy középkori magyar nagyúr rádöbben a jobbágyok igazságtalanságtalan helyzetére, és megöli a gonosz, basáskodó idegen királynét. Bár a szereplők vállát hatalmas felelősség nyomja, valójában meglehetősen fiatalok (Gertrudis királyné 26 éves, Bánk bán nagyjából 32-35 éves), akárcsak Katona József, aki mindössze 24 éves volt, amikor megírta halhatatlan drámáját. A Bánk bán nehézségét nem is annyira a cselekmény, sokkal inkább a szövege adja, amely kifejezetten nehezen olvasható, még visszalapozgatásokkal sem könnyű értelmeznie a modern olvasónak. Legyünk őszinték: Katona klasszikusa napjainkra jóformán teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára, olyannyira, hogy a legtöbben valószínűleg csak a rövidített változattal ismerkednek meg.
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép
Középiskolai olvasmányaink egyik legelvontabb darabja Az arany virágcserép, amit a hormonokkal túlfűtött tinédzserkorban igen nehéz komolyan venni. Még felnőtt fejjel olvasva is rengeteg szélsőséges vélemény és értékelés születik az amúgy nem mindenhol kötelező műről, ugyanis nem egy könnyen befogadható történet, még annak ellenére sem, hogy a fantáziavilág, amit a szerző teremtett akár még közel is állhatna a fiatalok ízléséhez. Csakhogy szegény virágcserép tele van olyan furcsa, szimbolikus jelentésekkel, melyek megértéséhez egyfajta érettség szükségeltetik, amivel általában egy tizedikes még nem rendelkezik. Nagyon röviden a történet annyi, hogy egy diák, név szerint Anzelmus, egy almáskosárba lép, ezután három aranykígyót hallucinál, az egyikbe ráadásul még bele is szeret. Főhősünk ezt követően még egy sor dolgot összefantáziál, majd a végén egy olyan eposzi méretű harc kerekedik ki egy boszorkánnyal a középpontban – aki egy fekete toll és egy marharépa gyermeke -, hogy A Gyűrűk Ura kutyafüle ehhez képest. A történet ismeretében talán már érthető, hogy miért nem Az arany virágcserép a középiskolások kedvence.
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Bár Mikszáth meglepően ízesen, olvasmányosan ír, A Noszty fiú esete Tóth Marival sok tizenegyedikesen kifog. Egyrészt a benne használt szavak gyakran utánajárást igényelnek, másrészről egy igencsak terjedelmes műről van szó (több mint 500 oldalas), ami önmagában persze nem gond, csakhogy a cselekmény sokkal inkább passzolna egy tartalmasabb novellához, mint egy hosszú regényhez. A történet főszereplője Noszty Feri, egy fiatal dzsentri, aki könnyelmű, úri életszínvonalat tart fent, holott már semmi pénze, így csupán adósságot adósságra halmoz. Feri jobb híján hozományvadászatra indul, célpontja pedig nem más, mint a gyanakvó természetű Tóth Mari, aki meg van győződve arról, hogy csak a jó partit látják benne a férfiak. Érdekesség, hogy a könyvet egy cikk ihlette, ami egy 1901-ben valóban megtörtént eseményt dolgoz fel. Nos, talán nem véletlen, hogy a történet egy rövidke cikk formájában látott először napvilágot és nem egy terjengős regényben.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
