Ó, azok az áldott ünnepek! Már javában ömlenek ránk a karácsonyi filmek, szeretet, meg Kevin McCallister vesz körül minket mindenhonnan. A jó karácsonyi vígjáték persze ritka, mint a fehér holló (tisztelet az elenyésző kivételnek), ám még a rosszak között is akadnak olyanok, melyek már-már művészi szintre emelik a bénázást, és egész egyszerűen annyira pocsékok, hogy már csak kritikán aluli színvonaluk miatt is megérdemlik a figyelmet. Jöjjenek hát a legrosszabb karácsonyi filmek, amelyek igazi ínyencségek lehetnek a filmes katasztrófaturistáknak az ünnepek alatt.
Santa Claus Conquers the Martians (A Mikulás leigázza a marslakókat)
Az 1964-ben bemutatott „alkotásról” sok mindent elmond, hogy mindössze 2.7 ponton áll az IMDb-n, de talán még ennél is árulkodóbb, hogy a világ 100 legrosszabb filmjét szemléző IMDb Bottom 100 listáján is csupán a 40. helyezettig kell legörgetni, hogy megtaláljuk. A sztori egyébként röviden annyi, hogy zöld garbóba öltözött emberek fémhulladékkal a fejükön (ők lennének a marslakók) ügy döntenek, hogy elrabolják a Mikulást, csakhogy ez nem egyszerű feladat, ugyanis tele van a Föld Mikulás-ruhába bújt emberekkel. Hogy kiderüljön, ki is az igazi Télapó, a marsiak két gyereket is elrabolnak, akik biztosan felismerik az igazi Mikulást. A béna jelmez, a csapnivaló rendezés és a borzalmas színészi játékot elnézve nem nehéz elhinni, hogy a Santa Claus Conquers the Martians bizony rendszerint ott van a világ legrosszabb filmjeit lajstromozó toplistákon.
Télapu 3: A szánbitorló
A Tim Allen főszereplésével 1994-ben bemutatott Télapu itthon is elengedhetetlen kellékévé vált az ünnepeknek, ami végülis érhető, ugyanis a történet akkoriban kifejezetten eredetinek számított. A második és harmadik részben azonban elmúlt a varázs, és akkor még finoman fogalmaztunk. A 2006-ban bemutatott harmadik rész például már az alapsztorinál elbukott, ugyanis arról szól, hogy Scott kizökken Mikulás voltából, majd jön Zúzmara Jack, aki megfagyasztja a karácsonyt. Télapunk kettőt pislog persze, és megoldja, nehogy „Fagyácsony” legyen a karácsonyból.
Muszklimikulás
Jelen esetben már a cím is önmagáért beszél. Az expankrátor Hulk Hogan főszereplésével készült filmben a multimiliomos Blake különféle szabályokkal keseríti meg az alkalmazottai életét, majd miután egy baleset következtében elveszti az eszméletét, magához térve elhiszi egy tolvajnak, hogy ő a Mikulás (izmos kiadásban). Érdekesség, hogy a film producerei között találjuk Jordan Belfort amerikai tőzsdeügynököt, akiről később Martin Scorsese A Wall Street farkasa című filmjét is forgatta. Itt egyébként véget is ér minden hasonlóság Martin Scorsese munkássága és a hihetetlenül béna Muszklimikulás között.
Fekete karácsony (2006)
Távol álljon tőlünk, hogy a slasher műfaj egyik alappillérének tartott, 1974-es Fekete karácsonyra bármi rosszat mondjuk, ám azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy a későbbi remake-ek nem sikerültek valami jól, és akkor még finoman fogalmaztunk. Az eredeti változatot először 2006-ban dolgozták fel, ami nagy kár volt, mert minden ízében borzalmas munka lett. Ezúttal is egy főiskola kampuszon járunk, ahol mindenki a karácsonyra készül, ám az ünneplésnek hamar vége szakad, amikor a diáklányokat egymás után öli meg egy ismeretlen tettes. Az első remake csupán gyenge utánzata lett az eredeti változatnak (nem mintha a 2019-es verzió jobban sikerült volna); sztorijában, látványában és az alakítások tekintetében is tulajdonképpen minősíthetetlen.
Hivatali karácsony
Bár a 2016-ban bemutatott Hivatali karácsony alaptörténetét tekintve akár még jó is lehetett volna, olyan humortalanra és elcsépeltre sikerült az egész, hogy még a középszert sem sikerült megütnie. A történet szerint van egy cég, amit be akar záratni a gonosz nagyfőnök, ám a részleg vezetője, a főni öccse ezt nem akarja. Hogy ezt megakadályozza, befektetőt kell szereznie, amire van is jelentkező, ám őt le kell nyűgözni. Ezért kerül megszervezésre a céges karácsonyi buli, ahol persze elszabadulnak az indulatok. A kritikusok szerint a Hivatali karácsony esetében nem a sztori a baj, hanem az, hogy egyáltalán nem vicces.
Amerikai ének
Talán már a címből kitalálható, hogy Charles Dickens világhírű karácsonyi történetét, a Christmas Carolt (Karácsonyi ének) vette alapul ez, a jóízlés határát sajnos mérföldekkel túllépő film, amelyben egy Amerika-ellenes dokumentumfilmes kampányolni kezd a függetlenség napja ellen. Július 4-e előestéjén a filmest meglátogatja három történelmi személyiség szelleme (John F. Kennedy, Patton tábornok és George Washington), akiknek sikerül lebeszélniük a cinikus filmest, és az ünnep elleni tüntetésen immár támogatóként lép fel. Ha a politikai elfogultságon még sikerül is felülemelkednie a nézőnek, a temérdek fárasztó és erőltetett viccen már biztosan nem fog tudni.
Santa and the Ice Cream Bunny (Mikulás és a Fagyinyuszi)
Ez a ZZ-kategóriás borzalom talán még a Santa Claus Conquers the Martians filmet is lekörözi, és ez nagyon nagy szó. A történet arról szól, hogy a Mikulás szánja napokkal karácsony előtt elakad a homokban Floridában, majd a Mikulás elalszik (?), és telepatikus úton hív egy rakat helyi gyereket (??), hogy jöjjenek és segítsenek neki. (???) Mikulás egyébként egy lusta tapló, aki szinte az egész filmben nem csinál mást, csak arra vár, hogy a gyerekek valahogy megoldják számára a helyzetet. A filmet elnézve sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy vajon komolyan gondolták-e az alkotók, vagy az egész egy vicc.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
