Miközben egyre megdöbbentőbb statisztikák látnak napvilágot a tinédzserek internet- és közösségi média használatával kapcsolatban, sokszor a saját bőrünkön tapasztaljuk a negatív következményeket. 

Az, hogy a családi vacsoráknál már szinte lehetetlen kiimádkozni a gyerek kezéből a mobilt, csupán a jéghegy csúcsa, de sajnos naponta érkeznek a hírek a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekményekről, a gyermekpszichiátriákon pedig egyre több az önsértéses vagy éppen ADHD-s (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) eset – különösen a pandémia és a távoktatás időszaka óta. „Általános tévhit ráadásul, hogy a különböző veszélyek csak a nagyobbakat érintik és elég leülni a gyerekekkel beszélgetni 14-15 éves korban. Sajnos a negatív tendenciák már a kisebbeket, az 5-6. osztályos kicsiket is fokozottan fenyegetik, így érdemes sokkal korábban, az iskolába lépéskor elkezdeni a beszélgetéseket a témában, illetve lefektetni az internethasználattal kapcsolatos szabályokat, melyekhez később is vissza lehet majd nyúlni” – javasolja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

A különböző mentális szövődmények tehát gombaként szaporodnak, egy másik, szintén jelentős problémakör pedig az online zaklatás és a kéretlen szexuális tartalmak jelensége. A 14-25 évesek 55%-át érte már online zaklatás saját bevallásuk szerint, 10-ből 6-an pedig kaptak már erotikus fotót chatelés közben. Nem csupán elszigetelt esetekről van tehát szó, és bár ezen cselekményeknek büntetőjogi vonzatuk is van, a törvénykezés és a hatósági gyakorlat egyelőre nem zárkózott még fel annyira, hogy érdemben és hatékonyan tudjon fellépni az ilyen típusú zaklatások ellen. A szabályozói környezet ráadásul igen változatos, habár az Egyesült Államok egyes területein (például Utah államban) már életbe lépett egy jogszabály, melynek értelmében a 18 év alatti gyermek csak a szülő engedélyével regisztrálhat közösségi oldalra és a gondviselő később is hozzáférhet a fiatal fiókjaihoz.

Fotó. PIxabay

Közelednek ráadásul a nyári hónapok is, melyek még nehezebbek a legtöbb szülő számára: miközben változatlanul helyt kell állniuk a munkában, meg kell oldaniuk a gyermekek felügyeletét, napirend hiányában pedig szinte egész nap a világhálón lóghatnak a sokszor a nagyszülőkre bízott fiatalok – akik aztán végképp nem tudnak mit kezdeni a kütyükkel. A szakértő szerint ezért most még fontosabb a nyílt kommunikáció és a szabályok felállítása. Legyen az adott napra meghatározott képernyőidő, töltsünk le hasznos applikációkat, melyekkel tanulhatnak a kicsik és jöhetnek a szabadidős tevékenységek. A barátokkal közös programokon, bicajozásokon kevésbé nyúlnak az okoseszközök után a fiatalok, ha pedig van rá lehetőség, érdemes egy-egy táborba is beíratni őket, melyek között a sportokon vagy a kreatív tevékenységeken kívül ma már digitális készségeket oktató vagy éppen kódolásra játékosan tanító foglalkozások is vannak.

„Különösen nagy kihívás a felkészülés akkor, ha gyermekünk éppen most szeptemberben kezdi az iskolát. Ilyenkor még nagyobb a szülő felelőssége, az új feladatok, kötelességek mellett azonban fontos, hogy már ekkor lefektessük a digitális jelenlétre vonatkozó korlátokat és elvárásokat, illetve sokat tehet azért, hogy a gyermek könnyebben beilleszkedjen az új közösségbe. Gondoljunk csak bele, hány kisiskolás villog méregdrága mobiltelefonnal, melyre valójában semmi szüksége nincs! Ez is egy újabb, felesleges feszültségforrás abban az közösségben, melynek a gyermek éppen próbál a részévé válni. Sajnos sok esetben éppen a szülő az okozója ezeknek a feszültségeknek, úgy, hogy mindez eszébe sem jut. A digitális gyermekvédelem velünk, felnőttekkel kezdődik” – teszi hozzá Hortobágyi Ágoston.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét