Az olvasás hatása vitathatatlan: serkenti az agyat, segít oldani a stresszt, gazdagítja a szókincset, növeli a képzelőerőt, javítja a memóriát és még hosszan sorolhatnánk. Ugyanakkor arra is akad példa, hogy egy irodalmi mű hatására valaki (ön)gyilkosságot követ el. Jó példa erre, Goethe 1774-es bestsellere, Az ifjú Werther szenvedései, amely megjelenését követően öngyilkossági hullámot indított el a fiatalok körében, a jellegzetes kék-sárga Werther-öltözetben többen is főbe lőtték magukat (az ilyenfajta azonosulást Werther-effektusnak nevezi a pszichológia). Na de mi a helyzet az erőszakos bűncselekményekkel? Mostani cikkünkben olyan könyveket mutatunk be, amelyeket valamilyen formában megtörtént bűntényekkel hoztak összefüggésbe.
Az Alapítvány-trilógia és a tokiói gáztámadás
A japán Aum Sinrikjó elnevezésű szekta az 1990-es években vált hírhedté, miután ’95-ben merényletet követtek el a Tokió bevárosába tartó metrókocsiban: a tagok 30%-os töménységű szarin gázt engedtek szabadon a szerelvényekben, 12 ember halálát okozva ezzel. A szekta célja az volt, hogy a támadással az Amerikai Egyesült Államokat vádolják, és ezzel kirobbanjon a harmadik világháború, ami megtisztítja a világot a „Szennyezett gonosztól”, a kapitalizmustól. Az Aum Sinrikjó vezetői egyfajta ideológiaként használták fel Asimov világhírű science fiction regénytrilógiáját, az Alapítványt. A gáztámadás kiötlője, Ashahara a merényletet követően több alkalommal is nyíltan beszélt a műről, holmijai között még egy példányt is találtak nála a japán kiadásból.
A Zabhegyező és John Lennon meggyilkolása
A leghíresebb ilyen eset kétségkívül a Beatles frontemberének meggyilkolásához köthető. 1980. december 8-án Mark David Chapman, miután lelőtte John Lennont, azt állította, hogy a Zabhegyező hatására követte el a gyilkosságot. Chapman mindösszesen 25 éves volt a gyilkosság idején, zsebében J. D. Salinger Zabhegyezőjét szorongatta. Kihallgatásai során elmondta, hogy a gyilkosságot megelőző napokban úgy érezte, hogy szinte tökéletesen azonosul a könyv főszereplőjével, a lázadó Holden Caulfielddel, elmondása szerint még egy prostitáltat is felhívott a szobájába, és pontosan úgy viselkedett vele, ahogyan azt Caulfield tette a regényben. Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen eset, amikor Salinger regényét bűnténnyel hozták összefüggésbe. John W. Hinckley holmijai között is megtalálták az ikonikus művet, ő volt az a merénylő, aki 1981. március 30-án rálőtt a frissen beiktatott amerikai elnökre, Ronald Reaganre.
A lepkegyűjtő és a sorozatgyilkosok
John Fowles zsigerileg ható remekművében a szociopata Ferdinand új, mindennél csodálatosabb példánnyal gazdagítja lepkegyűjteményét. Legújabb ékessége azonban nem egy pillangó, hanem egy lány, a gyönyörű festőnövendék, Miranda, akit egy félreeső, vidéki házban tart fogva. A lepkegyűjtőt több gyilkos személyes tárgyai között is megtalálták, többek közt a Kansas City mészárosa néven elhíresült Robert Berdella holmijai között is, aki legalább hat férfit rabolt el, erőszakolt meg, majd végzett ki brutális módon. A regényt Christopher Wilder sorozatgyilkosnál is megtalálták, akit az 1980-as évek elején „Szépségkirálynő-gyilkosnak” neveztek el, mert áldozatai egytől egyig modellek, hostessek és szépségversenyeken részt vevő fiatal lányok voltak.
Stephen King és az erőszakos iskolai esetek
A horrorkirály Richard Bachman álnéven publikált regénye olyan sok bűntényt inspirált, hogy állítólag egy ponton maga Stephen King kérte meg a kiadókat, hogy ne adjanak ki több példányt a könyvéből. A szerző Rage című, magyarul mindezidáig kiadatlan művében Charlie Decker történetét ismerhetjük meg, aki miután lelőtte két tanárát az egész osztályát fogva tartja az iskolában. A könyvet több erőszakos iskolai bűncselekménnyel is összefüggésbe hozták, ám mind közül a legvéresebb az 1997-ben bekövetkezett eset volt, amikor a 14 éves Michael Carneal tüzet nyitott osztálytársaira: a lövöldözésben három diák meghalt, öten pedig megsebesültek. King regényét a fiú szekrényében találták meg.
Angyali üdvözlet és Charles Manson
Robert A. Heinlein Stranger in a Strange Land (Angyali üdvözlet) címmel megjelent nagy hatású sci-fi regényének főszereplője egy Marson nevelkedett, különleges képességű férfi, aki egy expedíció alkalmával visszatér a Földre, ahol spirituális, a szabad szerelemről alkotott nézeteit kezdi el terjeszteni. A regény hatására több vallási mozgalom is keletkezett, sőt hírbe hozták a világ egyik legismertebb szektavezérével, Charles Mansonnal is, aki – a Time magazin 1970. január 19-i számában megjelent cikke szerint – egyfajta útmutatóként használhatta a könyvet. Mansont több brutális gyilkosság kiterveléséért ítélték el, többek közt az általa vezetett hírhedt Manson család ölte meg Sharon Tate színésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen.
Joseph Conrad és a levélbomák
Az amerikai sajtóban csak Unabomber néven elhíresült anarhista, Ted Kaczynski levélbombákat küldött több egyetemnek és légitársaságnak a kései 1970-es évektől elkezdve egészen az 1990-es évek elejéig. A matematika terültén géniusznak számító férfi összesen három személy halálát okozta és több mint húszat sebesített meg, állítólag azért, hogy felhívja az emberek figyelmét a modern technológia veszélyeire. Kaczynski Joseph Conrad 1907-ben megjelent, A titkosügynök című könyvének megszállottja volt, több tucatszor olvasta, a könyv egy példányát a vadonban álló kis montanai kunyhójában is megtalálták, ahol magányosan, a modern civilizációtól elvonulva élt. Kaczynski Conrad nevének különböző formáit (Konrad, Konzeniowski) álnévként használta fel, hogy rejtve maradjon az FBI szeme előtt. A nyomozóiroda végül csak minden idők egyik leghosszabb és legdrágább nyomozása után tudta őt kézre keríteni.
[sc name=”facebook” ][/sc]
