Még a Harry Potter-sorozat hírén sem tette túl magát a világ, amikor befutott az újabb szenzáció, miszerint egy Alkonyat-tévésorozat fejlesztésén dolgoznak a Lionsgate-nél. Mindkét esetben remake-ről van szó, vagyis ugyanazt a témát próbálják újra eladni, ami azért is furcsa, mert az elmúlt 20 év filmes gigasikereiről van szó, nem pedig 50, 60, 70 éves alkotásokról, ahol – már csak a filmes technológia fejlődése miatt is – érdemes lehet elgondolkodni egy újabb adaptáción. Arról nem is beszélve, hogy megannyi remek, fiatal felnőtteknek szóló regény van jelenleg is a piacon – hogy csak ennél a műfajnál maradjunk –, ami értő alkotói gárdával kifejezetten jól működhetne tévésorozat formában is. Az alábbi listába olyan könyvek kerültek, amelyekből igazán jöhetne már egy jó adaptáció. Adunk néhány tippet a filmeseknek.
Vérbe öltözött Anna
Kendare Blake 2011-ben megjelent regénye az Alkonyat-franchise farvízén vált népszerűvé, pedig hangulatában sokkal inkább visszaköszön benne a klasszikus gótikus horrorirodalom, mint Bram Stoker Drakulája vagy Daphne du Maurier legnépszerűbb regénye, A Manderley–ház asszonya. Vámpírok ugyan nincsenek a történetben, szellem viszont annál több. Egyébként egy kamasz fiú, Cas benne a főszereplő, aki nagyon komoly munkát végez: beutazza az egész országot, hogy vérszomjas holtakat küldjön át a másvilágba. Így jut el Annához is, a vérrel pettyezett, hófehér ruhát viselő, örökké 16 éves Annához, akit még 1958-ban öltek meg, de a gyilkos büntetlenül megúszta tettét. Habár többször is felreppent a hír, hogy adaptáció készül a regényből (legutóbb 2016-ban), végül semmi nem lett az egészből, ami igazán nagy kár, tekintve, hogy egy kicsit bevállalósabb alkotógárdával – akik megtartják az erőszakosabb, horrorisztikusabb részeket – egy kifejezetten hangulatos, a gótikus stílusjegyekből bőven merítő alkotás is kisülhetett volna belőle.
A párválasztó
Párkereső valóságshow egy kis éhezők viadala beütéssel jöhet? Kiera Cass népszerű könyvsorozatának első darabja még 2012-ben jelent meg, és további négy folytatás, valamint több spin-off novella is készült hozzá. A disztópikus regénysorozat első részében 35, a társadalom alsóbb rétegeiből érkezett lány a királyi palotába költözik, és lehetőséget kap arra, hogy kitörjön abból az életből, amibe beleszületett. A kiválasztottak életük nagy lehetősége előtt állnak, ám ehhez el kell nyerniük Maxon herceg szívét. America Singer számára azonban kész rémálom ez az egész, ugyanis ez azt jelenti számára, hogy el kell távolodnia titkos szerelmétől, Aspentől, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. A párválasztó adaptálásával egyébként már többször is próbálkoztak, legutóbb a Netflix szerezte meg a népszerű regény filmes jogait, ám nemrégiben kiderült, hogy továbbléptek, és nem fejlesztik tovább a filmet/sorozatot. Pedig Az éhezők viadala és A Nagy Ő realityk hangulatát idéző sztori kifejezetten képernyőre kívánkozik, viszont a látvány megteremtése megkívánja a magasabb büdzsét, ezért szerintünk csak akkor lenne értelme belevágni egy adaptációba, ha az anyagi források nem jelentenek akadályt.
Zabhegyező
Egy kakukktojás: J. D. Salinger korszakalkotó regénye ugyanis nem mai darab, 1951-ben jelent meg, de aktualitásából, érvényességéből napjainkban sem veszített semmit. A történet főhőse egy 17 éves amerikai gimnazista, Holden Caulfield, akit már a negyedik iskolából tanácsolnak el magaviseleti problémái miatt. Az ő háromnapos kálváriáját követhetjük végig, ahogy kétes hírű szállodákban és vasútállomásokon tölti az idejét, miközben próbálja megérteni a társadalmi konvenciók szükségességét, ám az sehogy sem megy neki, egyfolytában hazug, konformista emberekre botlik, akikhez nem tud, és tulajdonképpen nem is akar kapcsolódni. Habár ezt az alig történő történetet nem lenne könnyű adaptálni, ha lenne olyan filmes, aki bevállalná, egy igazán egyedi alkotás kerekedhetne ki belőle, amelyhez sokan tudnának kapcsolódni, hiszen mindannyian voltunk (vagy vagyunk?) kicsit Holden Caulfieldok. Ráadásul ebben a műfajban mostanság nem igazán születtek új alkotások, itt lenne rá a lehetőség.
A temető könyve
Neil Gaiman 2008-ban megjelent regénye egy horror ponyvához hasonló szcenárióval nyit: egy Jack nevű férfi kegyetlenül lemészárol egy családot, csak a másfél éves baba éli túl a borzalmakat, aki a házuk mögötti temetőben talál menedéket. Az árvát egy gyermektelen szellempár fogadja örökbe, és más holtakkal közösen kezdik nevelni. Senki Owens gyámja az élő és holt világ határán mozgó Silas lesz, aki élelmet hoz a fiúnak a külvilágból, hogy annak ne kellje átlépnie a biztonságot nyújtó temető határát, melyen túl ott les rá a Jack nevű gyilkos, aki egykoron a családját is lemészárolta. Senki a sírfeliratokból tanul meg írni és olvasni, és több száz éve halott gyerekekkel játszik, miközben olyan hasznos képességeket is elsajátít, mint a kísértés, az áttűnés és az alvajárás. Bár A temető könyve rövidke történet, az alapfelvetés elmélyítésére, a Gaiman által teremett sötét, meseszerű világ kibontására kimondottan alkalmas terep lehetne egy tévésorozat, ráadásul az egyedi téma és a páratlan humor miatt nem csak a tiniknek, de a felnőtteknek is érdekes tudna lenni.
Leányrablás Budapesten
Újabb kakukktojás, ugyanis egy hazai darabról van szó, egészen pontosan a tavaly elhunyt Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei regénysorozatának első kötetéről, amely még 2014-ben jelent meg. A Millennium idején járunk, a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma az ünnepségre érkezik a fővárosba, ám hamarosan nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős apához, Hangay Árpádhoz, amelyet az eltűnt Emma írt. Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga nem késlekedik, azonnal a fővárosba utazik, hogy eltűnt testvére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lánynak egyetlen segítsége van a nyomozásban: a kimért, zord természetű mesterdetektív Ambrózy Richárd báró. Hogy miért működne jól ez a regény sorozatként? A korszak lehetőséget ad egy látványos, színes-szagos, kosztümös tévésorozatra, ráadásul fel lehetne benne vonultatni a magyar színjátszás színe-javát. Nagyon néznénk.
+1 Dracul
A Dracul nem ifjúsági regény (ITT olvashatsz róla kritikát), mégsem tudtuk lehagyni erről a listánkról, mégpedig azért, mert Dacre Stoker (Bram Stoker dédunokája) és J. D. Barker 2018-ban megjelent regénye ordít azért, hogy valaki kezdjen vele valamit. A sztori Írországban Bram Stoker fiatalkorában veszi kezdetét, ami cseppet sem volt zökkenőmentes, tekintve hogy a fiú egy súlyos, rejtélyes betegségben szenved, amelyet a legjobb orvosok sem tudnak kikezelni. Hétéves korában azonban Bram éppoly váratlanul, mint ahogyan megbetegedett, meggyógyul, nyoma sincs már az egykori kínzó tüneteknek. Az egyetlen nyom, amin a fiú elindulhat, Ellen dadushoz köthető, így testvérérvel, Matildával közösen a házvezetőnő nyomába erednek. Később, felnőttként sem hagyja őket nyugodni a dolog, Bram és Matilda újra nyomozni kezd, ám ebben ezúttal idősebb testvérük, a későbbi híres orvos, Thornley és a kalandos életű magyar kutató, Vámbéry Ármin is a segítségükre lesz. A Dracul igazi keményvonalas vámpírhistória romos kastélyokkal, kísérteties temetőkkel és egy tébolyda melletti boncteremmel, ahol olyan borzalmak történnek, amelyek még olvasva is ráhozzák az emberre a frászt. Hát még a képernyőn!
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
