Manapság, mikor már nem születnek népmesék, és túlságosan racionálisan gondolkodunk ahhoz, hogy higgyünk a természetfelettiben, szükség van valamire, ami kitölti a régi történetek után keletkezett űrt. Az elmúlt években/évtizedekben a népmeséket a városi legendák váltották fel, amelyek olyan aprólékosan kidolgozott, hihetőnek hangzó történetek, amelyek erős érzelmeket váltanak ki, szájról-szájra terjednek, ugyanakkor soknak valóságalapja is van. Az sem ritka, hogy egy-egy legenda jövedelmező üzletté növi ki magát, elég csak Slender Man-re gondolni, aki több játékfejlesztőt és filmest is megihletett. Az USA pedig a városi legendák Mekkája, mondhatni minden államnak megvan a maga kis meséje, amely valóságos tömeghisztériát váltottak ki a helyiek körében. Ezekből gyűjtöttünk most össze hetet.
Slender Man
Arctalan, természetfelettien magas, a bőre hófehér és mindig sötét öltönyt visel. Ő Slender Man, aki Eric Knudsen (más néven Victor Surge), a Something Awful egyik fórumozójának fejéből pattant ki még 2009-ben. A Photoshop segítségével készített internetes mémből szép lassan városi legenda lett, amelyről az a hír járta, hogy csápokkal rendelkezik, ezekkel kapja el és öli meg áldozatait, akik főleg gyerekek (bár egyes történetekben éppen ellenkezőleg, őket védi meg). Nem mintha különösebben szüksége lenne ezekre, a szóbeszéd ugyanis úgy tartja, hogy minden emberi lény súlyos traumát szenved már a puszta közelségétől.
Habár Slender Man karaktere bevallottan egy olyan internetes vetélkedőre készült, melynek tétje az volt, hogy ki tudja megírni a legijesztőbb, leghátborzongatóbb történetet, sokan töretlenül hisznek a lény létezésében. Olyannyira, hogy 2014-ben két amerikai kislány kegyetlensége majdnem egy gyermek halálához vezetett az Egyesült Államokban, miután késsel tizenkilencszer megszúrták az egyik osztálytársukat, arra hivatkozva, hogy kivívják az arctalan entitás tiszteletét.
A Fantom gyilkos
Ahogy fentebb már említettük, egyes városi legendáknak van némi igazságalapja, ilyen többek közt a Fantom gyilkos története is. Az ’50-es évek Amerikájában gyakran riogatták a kocsikázni induló fiatalokat egy maszkos gyilkossal, aki előszeretettel vadászott a kietlen erdőkben elbújt, romantikára vágyó párokra. A szerelmeseket gyilkoló szörnyeteg azonban nem pusztán kitaláció, az Egyesült Államok egyik legszörnyűbb megoldatlan sorozatgyilkossága húzódik mögötte, melynek első áldozatai a 17 éves Polly Ann Moore és barátja, a 29 éves Griffin voltak. Holttesteikre a Texarkana nevű településen, a Szerelmesek sétányán, a férfi autójában bukkantak rá 1946. március 24-én, egy esős vasárnap reggelen. Mindkettőjüket hátulról lőtték le, és az is kiderült, hogy a lányt a kocsin kívül megerőszakolták, testét pedig visszahelyezték a járműbe. Az ismeretlen ezt követően még három alkalommal csapott le: 10 hét alatt 5 embert ölt meg, hármat pedig súlyosan megsebesített.
Amikor a lapok először írtak az esetről, még nem adtak nevet a gyilkosnak, később azonban már Fantom gyilkosként hivatkoztak rá. Mivel a gyilkosságoknak köze volt a holdálláshoz, az ügy Holdfény gyilkosságok néven került be a köztudatba. A hatóságok fő gyanúsítottja Youel Swinney volt, egy autótolvaj, aki viszont élete végéig tagadta, hogy köze lenne a gyilkosságokhoz, felesége szerint azonban ő volt a maszkos rém. Habár az ügy megoldatlan maradt, és a tettest sohasem sikerült kézre keríteni, egyes elméletek szerint ezek voltak a későbbi hírhedt sorozatgyilkos, a Zodiákus első „kísérletei”.
A Lanier-tó szelleme
Egy oxfordi kutatás szerint 2021-ig nagyjából 500 ember vesztette életét az 1950-es években mesterségesen létrehozott Lanier-tóban. A Georgia államban található, rosszhírű tó egy 18. századi költőről, Sidney Lanierről kapta nevét, aki a konföderációs hadseregben szolgált közlegényként. Már maga a tó kialakítása sem volt zökkenőmentes, sok családnak és vállalkozásnak kellett elköltöznie a víztározó kialakítása miatt, és mintegy 20 temetőt helyeztek át a korábban főleg feketék lakta területről. Ámbár ha valaha is olvastál már horrort, akkor bizonyára tudod, hogy bármit is építeni valakinek a nyughelyére, nem épp a legokosabb ötlet.
A híresztelések szerint egy kék ruhás nő szelleme kísért a Lanier-tónál, akinek a maradványait a tóban találták meg egy 1958-as autóbaleset után, de egy különösen nagy méretű harcsáról is beszámolnak a legendák, amely megtámadja és magával húzza áldozatait a mélybe. A természetfeletti magyarázatokat figyelmen kívül hagyva, a feltűnően sok halálesetért valószínűleg az a felelős, hogy a tó eredetileg nem rekreációs céllal lett kialakítva.
Bloody Mary
Talán kevesen tudják, hogy a legendás horroríró, Clive Barker novelláján alapuló Kampókéz című filmet egy városi legenda, a Bloody Mary ihlette. A film története Kampókézről, a fekete szellem legendájáról szól, akiről azt tartják, hogy életre kel, ha valaki a tükörbe nézve ötször egymás után kimondja a nevét. Bernard Rose 1992-es klasszikusa és Jordan Peele 2021-es remake-je ugyan több városi legendát is összemos, de a tükör előtt kántálás egyértelműen Bloody Mary legendájából ered. Bár Bloody Mary személyére vonatkozóan számtalan feltételezés született (I. Mária, egy Mary Worthington nevű lány szelleme, Szűz Mária, a Sátán szeretője, stb.), az amerikai tinik előszeretettel szórakoznak azzal, hogy a tükör előtt állva egymás után háromszor (vagy ötször) kimondják a nevét, majd attól rettegnek, hogy eljön értük a félelmetes hölgyemény.
Hogy Mary mit csinál, miután megjelent a tükörben, az attól függ, hogy ki meséli a történetet: egyesek szerint kikaparja az illető szemét, mások szerint addig kísérti, míg öngyilkos nem lesz, vagy rabul ejti az embert tükörben. De olyan feltételezés is napvilágot látott, miszerint Mary kizárólag a bűnös lelkeket bántja.
Alaszka-háromszög
Bizonyára mindenki hallott már a Bermuda-háromszögről, arról a területről az Atlanti-óceán északi részén, amely eltűnt repülőgépekről és hajókról vált hírhedtté. Az Alaszka-háromszög ugyan kevésbé ismert, pedig a 32 000 négyzetmérföldes területű földdarabhoz szintén megannyi rejtélyes eltűnés köthető: a térségben a becslések alapján mintegy 20 000 ember tűnt el, köztük légi utasok, helyiek, turisták és átutazók. Az Anchorage, Juneau és Utqiagvik közötti hatalmas terület azután vált igazán hírhedtté, hogy 1972 októberében a Thomas Hale Boggs és Nick Begich kongresszusi képviselőket szállító magánrepülőgépnek nyoma veszett valahol Anchorage és Juneau között. Végül sem az utasokat, sem a repülőgép roncsait nem találták meg, de több összeesküvés-elmélet is született az eset kapcsán, főleg hogy Boggs a Warren-bizottság tagja volt, amely a Kennedy-gyilkosság ügyében nyomozott.
Valószínűleg senkit sem ér meglepetésként, ha azt mondjuk, hogy több szélsőségesebb magyarázat is született a rejtélyes eltűnésekre. Akad, aki szerint a földönkívüliek rabolták el az embereket, a Juneauban élő tlingit törzs szerint pedig a Kushtaka nevű, gonosz, alakváltó szellemek a felelősek, akik a segélykiáltásukkal a vízbe csalják a nőket és a gyerekeket, hogy megfojtsák őket és elvegyék a lelküket. Ennél persze jóval valószínűbb, hogy a hatalmas érintetlen vadon, amely még vadállatok nélkül is komoly veszélyt jelent, felelős a több ezer rejtélyes eltűnésért.
Homey, a bohóc
’91 őszén nem volt jó chicagói gyereknek lenni, ugyanis az a hír járta, hogy egy férfi, aki bohócnak van öltözve és fehér furgonnal közlekedik, magával csalja a gyerekeket, és különféle borzalmakat művel velük. A helyiek Homey névvel illették a bohócot, aki a szóbeszéd szerint édességekkel (mi mással, ugye?!) csalogatta magához gyanútlan áldozatait.
Hogy Homey, a bohóc valóban létezett-e, nem tudni, mindenesetre Loren Coleman kriptozoológus már 1981-ben előrukkolt az úgynevezett fantombohóc elmélettel, miután több gyerek is arról számolt be, hogy egy bohóc magával akarta csábítani – írja a The New York Times. Mivel több államban is valóságos tömeghisztéria alakult ki a gyerekek által terjesztett történetek miatt, a rendőrség közleményben figyelmeztette a lakosságot, és hajtóvadászatot is indítottak az állítólagos bohócok után, de végül egyet sem sikerült kézre keríteniük.
Fekete szemű gyerekek
A fekete szemű gyerekekről szóló történetek már a ’90-es évek óta keringenek az Egyesült Államokban, de állítólag már Ausztráliában is látták őket. A 6 és 16 év közötti gyerekeknek tűnő sápadt lényeket (akik a szóbeszéd szerint vámpírok vagy valamiféle démonok lehetnek) általában stoppolni vagy koldulni látták az emberek, de olyan is előfordult, hogy valaki az ajtajában találkozott velük. A legenda szerint a közelségük kellemetlen érzéssel tölti el az embereket, fenyegetve érzik magukat a gyerekek által, akik állítólag behívás nélkül nem képesek átlépni az ajtón.
Ahogy az lenni szokott, a fekete szemű gyerekekre számos magyarázat született az eltelt évek alatt (van, aki egy ősi kelta törzs emberáldozataira vezeti vissza, más úgy véli, hogy a hadsereg által végzett gyanús kísérletek állhatnak a háttérben), de a legtöbb forrás szerint az első beszámoló egy Brian Bethel nevű texasi újságírótól származik, aki egy 1996-os cikkében két észlelésről is említést teszt. Habár a sztori hitelességét sokan megkérdőjelezik, és fotót senkinek sem sikerült készíteni róluk, számos beszámoló említi őket, Bethel pedig később egy folytatásos cikksorozatot is írt az Abilene Reporter News-nak, amelyben kitartott a fekete szemű gyerekek története mellett.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
