Érdekes kutatás látott napvilágot Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelemről, akiről Bram Stoker Drakula gróf karakterét mintázhatta. 

Havasalföld történetének az egyik leginkább hírhedtnek mondható fejedelme a 15. században uralkodott III. Vlad, más néven Karóbahúzó Vlad (románul: Vlad Țepeș). Habár a fejedelem harcolt az oszmán terjeszkedés ellen, ebből kifolyólag Romániában a Havasalföld védelmezőjének tekintik, a világtörténelemben elsősorban a kegyetlenkedései miatt szerzett magának hírnevet. Vlad uralkodása alatt állítólag még egy kisebb lopásért is kínhalál járt, és közel 20 ezer törököt húzatott karóba (ez volt Tepes „erdeje”), melynek látványa végül még az oszmán sereget is meghátrálásra kényszerítette.

Hogy mi igaz és mi csupán kitaláció, azt nehéz lenne megmondani, ugyanis az sem zárható ki teljesen, hogy a Vladról kialakult vérszomjas képet főként az ellenfelei által készített forrásokból rakták össze a történészek, akik szántszándékkal akarhatták befeketíteni a fejedelmet. Az uralkodó ránk maradt leveleiből mindenesetre rálátást kaphatunk cselekedeteire, személyiségjegyeire, és még valamire: fizikai állapotára.

Az olasz kémikus Maria Gaetana Giovanna Pittalà és csapata Vlad leveleit tanulmányozta, amelyeken egy speciális eljárás segítségével különböző fehérjéket sikerült kimutatniuk – írja a Business Insider. Ezek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fejedelem légúti és/vagy bőrbetegségekben, valamint egy haemolacria nevű betegségben szenvedhetett. Utóbbi egy rendkívül ritka betegség, amelynek egyik tünete, hogy a könny részben vagy teljesen vérből áll.

Noha az eredmény a tudósok szerint nem tekinthető készpénznek, mindez azért is érdekes, mert léteztek olyan korabeli feljegyzések, amelyek arról írtak, hogy a fejedelem vért könnyezett.
Karóbahúzó Vlad
Vlad Tepes egyik levele (Fotó: Maria Gaetana Giovanna Pittalà)

Habár Vlad Tepest a horrorirodalomból ismert Drakula ihletőjeként tartják számon, valószínűsíthető, hogy Bram Stokerre sokkal inkább hatott a viselkedésében elviselhetetlen, nárcisztikus színházigazgató, Henry Irving a vámpír gróf megalkotásakor, de hatással lehetett rá Mary Shelley Frankensteinje és a rossznyelvek szerint fiatal lányok vérében fürdőző Báthory Erzsébet is. Ugyanakkor az is feltételezhető, hogy az ír szerző valóban hallhatott a Kárpátokról és a havasalföldi karóbahúzóról jó barátja, az orientalista-felfedező Vámbéry Ármintól.

Mellesleg, ha szívesen olvasnál drakulás könyvet, ami nem a Drakula, akkor ezt a regényt erősen ajánljuk figyelmedbe.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét