„Öngyilkosnak kéne lennem, vagy meginnom egy csésze kávét?” teszi fel a költői kérdést Albert Camus Boldog halál című regényében. A gondolat talán kissé teátrális, de tegye fel a kezét, aki egyszer sem érezte még úgy, hogy egy csésze kávé után mintha a problémák is kisebbek lennének. Na, ugye. A fanatikusok kismillió érvet fel tudnának sorakoztatni a koffeines ital mellett, és tény, ami tény, hogy a felnőtt lakosság nagy része nem csak szimplán szereti a kávét, de egyenesen úgy érzi, élni sem tudna nélküle. Persze kávéból is létezik rossz, jó és nagyon jó változat, és aki ragaszkodik ahhoz, hogy barista minőségű, mindig frissen őrölt kávéból készüljön a reggeli ébresztő itala, annak bizony alaposan a zsebébe kell nyúlnia. Sage the Barista Express Impress kávéfőző teszt, laikus szemmel.
De mielőtt a közepébe vágnánk, tartozom egy vallomással: bár imádom a kávét, és azon felnőttek közé tartozom, akik ki sem tudják nyitni a szemüket, ameddig meg nem ittak egy csészével, az elmúlt években ráfanyalodtam a „keverős” kávéra. Tudom, és nem is hibáztatlak azért, ha most rögtön becsukod ezt a cikket, de mentségemre szóljon, hogy egy kávéfőző hiánya kényszerített erre, és kicsit talán a döntésképtelenség, hogy sosem tudtam egyik gép mellett sem véglegesen letenni a voksomat. Persze ott lett volna a kotyogós, mint egyfajta köztes és olcsó megoldás, amire egyébként meglepően sokan esküsznek, de még gyerekkoromban a nagyszülőknél „felrobbant” egy ilyen készülék, és csak a szerencsén múlott, hogy nem terítette be a mamát is a forró kávéval – a fehér falra azért így is jutott bőven. Azóta zsigeri félelem él bennem a kotyogósokkal szemben, a török kávét pedig ki nem állhatom, így hát maradt a keverős, instant változat, amelyek közül persze még a legjobb termék is csak a közepesen rossz szintet üti meg.
A SES876 kódnevű Sage the Barista Express Impress elnevezésű kávémasina persze óriási minőségbeli ugrást jelent számomra, Shakirát idézve kicsi olyan ez, mintha Ferrarira cseréltem volna a Twingómat. Igaz, a kolumbiai énekesnő éppen fordított vonatkozásban mondta ezt, amikor (immáron ex) férje, Gerard Piqué „lecserélte” őt egy huszonéves lányra, de hagyjuk is a bulvárt. Ahogy azt a neve is mutatja, egy barista kávéfőzőről van szó, ami azt jelenti, hogy nem egy kapszulás vagy egy automata géppel van dolgunk, hanem egy olyan masinával, amivel mi magunk, manuálisan készíthetjük el a kávénkat. Nem kell azért hatalmas dolgokra gondolni, a “home baristák” is elbírnak vele, a kevésbé fanatikus egyéneknek azonban nem árt alaposabban is elmélyedni a használati utasításban, ha ugyanis vesszük a fáradságot, és beleássuk magunkat a rejtelmeibe, ez a gép bizony mérnöki precizitással fogja elkészíteni a presszónkat.
A látványos csomagolás sok kis apróságot rejt, viszont csalódás volt látni a temérdek műanyagot, különösen egy olyan prémium márka esetében, mint amilyen az ausztrál Sage is. Ha azonban túljutottunk ezen, akkor jöhet a készülék összeszerelése, ami azért nem túl könnyű egy laikusnak, nekem nagyjából 20-30 percembe telt, épp ezért ne legyünk restek az elejétől a végéig átbogarászni a használati utasítást, anélkül ugyanis aligha fog menni a dolog. A csomagban találunk:
- egy 54 mm-es rozsdamentes acél kart,
- 4 db szűrőt, az egyiket már magában a karban találjuk (a sima 1 és 2 csészéset a szemes kávéhoz, a duplafalú 1 és 2 csészéset pedig az előre őrölt kávéhoz),
- egy „razor” eszközt a felesleges kávémennyiség eltávolításához,
- egy 480 milliliteres, rozsdamentes acél tejhabosító edényt,
- egy 250 grammos kávébab tartályt,
- egy 2 literes víztartályt szűrővel,
- és egy tisztító készletet.
Az összeállításra és az első használat előtti teendőkre most nem térek ki külön, a magyar nyelvű(!) útmutató ugyanis elég közérthetően és egyértelműen járja körbe a témát. Ha viszont túljutottunk az összeszerelésen, akkor érdemes egyet szusszanni, és gyönyörködni picit a látványban. A Sage kávéfőzője ugyanis elképesztően jól néz ki, a rozsdamentes acél a magas árnak megfelelően prémium hatást kelt. A gép súlya közel 10 kilogramm, vagyis van benne anyag rendesen, és méretre sem épp kicsi: 33 cm széles, 38 cm mély és 41 cm magas, így egy kisebb konyhapulton már gondot jelenthet az elhelyezése.
Csészéket elő!
A Sage kávégép beépített őrlővel rendelkezik, amely úgynevezett kúpkéses őrlőkkel zúzza szét a kávébab szemeket. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hagyományos kávégépek propellerkéses darálókkal dolgoznak, amelyek túl nagy sebességük miatt gyakorlatilag miszlikre aprítják a szemeket, a magas fordulatszám miatt pedig meg is égethetik azokat, vagyis már biztosan nem azt az italt fogjuk viszontlátni a csészénkben, ami az eredeti gyártói szándék volt.
Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, az őrlési finomságot egy 25 elemű skálán lehet beállítani (ezt a géptest bal oldalán található kapcsolóval lehet pozícióba állítani), ami azt jelenti, hogy ha szeretnénk, egy egész életen át kísérletezhetünk a tökéletes kávé elkészítésén. A kávé őrlési finomsága azért is fontos, mert meghatározza azt a sebességet, amellyel a víz az őrölt kávén áthalad, és ezzel a kávé ízét is befolyásolja. A kapcsolót hátrafelé forgatva finomabb őrleményt, előrefelé forgatva durvább őrleményt kapunk, alapjában véve azonban elmondható, hogy az őrlést finomra érdemes állítani. A használati utasításnak megfelelően én például 16-osra állítottam a kapcsolót, és fokozatosan, ízlés szerint játszadoztam az őrlés finomságával.
Ha megtörtént az őrlési fokozat kiválasztása, a kart az őröltkávé-kiadó nyílás alatti tartóba kell helyezni, majd a DOSE feliratú gomb megnyomásával kezdetét veszi az őrlés maga, amit lehet manuálisan vagy automatikusan is végezni – utóbbi esetében a gép annyit őröl a szűrőbe, amennyit ő maga jónak lát. Ez a folyamat egyébként sajnos elég hangos, mondjuk úgy, hogy csukott ajtónál is hallotta a család, amikor a traktorral lefőztem a kávét.
Amint az őrlés és az adagolás befejeződik, a tömörítést jelző lámpa kezd „őrült” villogásba, jelezve, hogy ideje lenyomnunk a tömörítőkart. Ezt a készülék bal oldalán találjuk, és csupán annyi teendőnk van vele, hogy lassan és egyenletesen lenyomjuk, amíg egy hangjelzést nem hallunk – érdemes egyébként kétszer lenyomni a kart, hogy az esetünkben 10 kilogramm nyomáserősségű tömörítés biztosan megfelelő és egyenletes legyen.
Mivel a tömörítés, szakszóval élve a tamperelés egy igen fontos lépés a kávékészítés folyamatában, a Sage mérnökei sem bízták a véletlenre: elhelyeztek egy szmájlival ösztönző skálát a kávéfőzőn, ami a tamperelés ideális szintjét és az őrölt kávé megfelelő mennyiségét mutatja.
Persze akkor se essünk pánikba, ha túl kevés vagy épp túl sok került az őrölt kávéból a szűrőbe: ha az ideális érték alatt van a kávénk, csak nyomjuk meg ismét a DOSE gombot, és a kávéfőző még egy kis kávét őröl majd a szűrőbe, ha viszont épp ellenkezőleg, túl sokat sikerült leőrölnünk, akkor ott van nekünk a fentebb is említett razor eszköz, aminek segítségével csak le kell simítanunk a felesleget.
Mielőtt betennénk a kart a kávéfőzőbe, érdemes az 1 csésze kávé gombjának megnyomásával forró vizet átfolyatni a gőzölőfejen, így eltávolíthatjuk az előző főzésből maradt kávémaradékokat. Ha ez megtörtént, nincs más teendőnk, mint behelyezni a melegítő felületen (merthogy ilyen is van!) előmelegített csészénket a kar alá, rányomni az 1 vagy 2 csésze kávé gombjára attól függően, hogy melyik szűrő van a karban, majd várni, hogy a Sage kávéfőző 9 baros nyomás mellett, 93 fokos vízhőmérsékleten lefőzze nekünk álmaink eszpresszóját.
A cappucino legyen veled
Tisztában vagyok vele, hogy a Sage kávéfőzője nem csinált belőlem hivatásos baristát, de 1-2 hét gyakorlás után úgy készítek magamnak isteni finom eszpresszót, aminek tökéletes, körülbelül 3-4 mm vastag krémréteg van a tetején, hogy előtte meglehetősen szegényes ismeretekkel rendelkeztem a kávéfőzésről. A gép felhasználása persze nem merül ki ennyiben, egyaránt rendelkezik gőzölőcsővel és forróvíz-adagolóval, ami azt jelenti, hogy a cappuccino- és latte-hívők is jó helyen keresgélnek – emellett természetesen hagyományos hosszú kávé is készíthető vele.
A tejhabosítás alapvetően nem atomfizika, de kétségkívül igényel egyfajta szakértelmet és odafigyelést, ha azt szeretnénk, hogy megfelelő hőmérsékletű, selymesen finom tejet kapjunk – többek közt olyan, látható buborékokat sem szabadna létrehozni, mint amiket fentebb kreáltam. Aki pedig komolyabb barista álmokat dédelget, annak jó hír, hogy a rozsdamentes tejhabosító edénnyel akár a mintaöntés rejtelmeiben is elmerülhetünk.
Végítélet
Én csupán a jéghegy csúcsát kapargattam meg, hiszen a kávéfőzésben nálam jártasabb személyek valószínűleg ennél is többet tudnának kihozni ebből a gépből, ám azt szerény kávéfőzési ismereteim birtokában is le tudtam szűrni, hogy a Sage kávéfőzője nagyon jó kávét főz. Emellett pazarul mutat a konyhában, remek a kezelése, valamint a tisztítása, karbantartása is egyszerűen elsajátítható. Ráadásul megmagyarázhatatlanul jó érzés használni: játszani az őrlési finomság beállításával, az adagolással, elmélyedni a tamperelés rejtelmeiben, túl sok kávé esetén lesimítani a felesleget, végül pedig lefőzni a saját magunk által készített, kiváló minőségű, barista kávét.
Az egyetlen komolyabb gond vele az ára (300-330 ezer forintot kérnek el érte), amiből egyből kiderül, hogy a Sage the Barista Express Impress bizony egy szűk réteg kiváltsága.
Kinek ajánlom:
- aki minőségi eszpresszóra vágyik,
- aki szívesen baristáskodna otthon,
- akinek nem okoz gondot, ha magának kell meggőzölnie a tejet a cappuccinóhoz,
- akinek fontos, hogy a gép képes legyen egyszerre két kávét is elkészíteni,
- aki odavan a dizájner konyhagépekért.
Kinek nem ajánlom:
- aki egyetlen gombnyomással akar kávét készíteni,
- aki kismillió kávékülönlegességre vágyik,
- aki egy kifejezetten halk masinát szeretne,
- akinek problémát okoz egy ilyen gép tisztítása és karbantartása,
- akinek nincs pénze.
[sc name=”facebook” ][/sc]
