Dzsingisz kán nem tudatosan védte a környezetet, hódításai mégis hozzájárultak ahhoz, hogy érzékelhetően csökkenjen a globális szén-dioxid kibocsátás.
Nincs még egy olyan személy a világtörténelemben, aki annyi embert ölt volna meg, mint az első mongol nagykán, Dzsingisz kán. A középkori vezér katonai hódításainak a becslések szerint 40 millió ember esett áldozatul, ami a 12-13. századi népesség mintegy 10 százalékát jelentette. A pusztító hatás olyan mértékű volt, hogy még a Föld is megérezte, igaz nem negatív, hanem pozitív értelemben.
Dzsingisz kán hódításai nyomán 700 millió tonnával csökkent a globális szén-dioxid kibocsátás – idézett fel egy, a The Holocene-ben megjelent 2011-es tanulmányt az IFL Science. Megállapították, hogy 1200 és 1380 között, vagyis a mongol hódítás idején 0,1 ppm-vel (részecske per millióval) csökkent a globális szén-dioxid kibocsátás, ami annak köszönhető, hogy a meghódított, korábban művelés alá vont területek helyét újra erdők vették át – a számítások szerint mintegy 42 000 négyzetkilométeren sarjadzott ki újra a szén-dioxidot elnyelő növényzet.
Más történelmi eseményeknél is feljegyeztek szén-dioxid csökkenést a kutatók, igaz egyik sem közelítette meg a mongol invázió hatását: a fekete halál (pestisjárvány a 14. század közepén) 0,026 ppm-el, míg Amerika meghódítása és a Ming-dinasztia bukása Kínában 0,013, illetve 0,048 ppm-el csökkentette a szén-dioxid kibocsátást világszerte.
Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
