Tíz film, ami 100 százalékon áll a Rotten Tomatoes oldalán

Bár a Rotten Tomatoes értékelőrendszere közel sem tökéletes, mégis egyfajta viszonyítási pontként szolgál a filmek világában. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy nagyszabású blockbuster esetében gyakorlatilag borítékolható, hogy előkerülnek a „Rohadt Paradicsomok”, amit egyébként 1998-ban hozott létre három egyetemista, hogy legyen hol gyűjteniük a Jackie Chan-filmek angol kritikáit. A Rotten Tomatoes a kritikusok által feltöltött vélemények és a nézői értékelések alapján bírálja az alkotásokat, és nagyon ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy-egy film 100 százalékon áll az adatbázisban, legalábbis ami a kritikusok véleményét illeti. Érdemes megjegyezni, hogy ezek gyakran olyan filmek, amik kevésbé keltették fel a szakma figyelmét, viszont akik látták, azok nem találtak benne kivetnivalót. Tíz ilyen ismeretlen gyöngyszemet mutatunk most. 

Ne hagyj nyomot! (2018)

A hallgatás törvényét is jegyző Debra Granik filmje egy, a társadalomtól elvonult, alternatív életet mutat be egy apa-lánya pároson keresztül, ahol az apa oly módon akar élni, amit nem szennyez be a civilizáció. De vajon a tinédzser lány is ilyen izolált életre vágyik?

Toy Story – Játékháború 2. (1999)

A lista talán egyetlen közismert darabja a Pixar örökbecsű rajzfilmje, amelyben olyan játékfigurák kapják a főszerepet, akik életre kelnek, és mindenféle kalandokban vesznek részt, ha nem látják őket az emberek. A Játékháború második részét számos nívós díjjal jutalmazta a szakma, köztük Golden Globe-bal is a legjobb vígjáték kategóriában (akkoriban még nem külön kategóriában díjazták az animációs filmeket).

Ember a magasban (2008)

Egy angol dokumentumfilm is csatlakozhatott az elit klubhoz, ami szintén több tucat díjat bezsebelt, többek közt a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-szobrot is hazavihette. A James Marsh rendezte film Philippe Petit francia kötéltáncosról szól, aki 1974-ben egy illegálisan szervezett mutatvány alkalmával acélkábelen végigegyensúlyozott a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között.

Méz – királynő (2019)

A macedón dokumentumfilm egy méhész nő igaz történetét dolgozza fel, aki azért küzd, hogy visszaállítsa a méhpopuláció természetes egyensúlyát. Az ötvenes éveiben járó, magányos nő méhész társaival ellentétben ragaszkodik az ősi szabályhoz, miszerint a méz felét mindig meg kell hagyni a méheknek.

Csúszópálya (2018)

Ismételten egy dokumentumfilm, ezúttal sport témakörben. A Bing Liu rendezte alkotás három fiatal férfi életét mutatja be az illinoisi Rockfordban, akiket a gördeszkázás szeretete köt össze.

Kinek a háza? (2020)

Rami Weekes bemutatkozó horror-drámája számtalan komoly témát érint a bevándorlástól elkezdve a diverzitáson át a múlt démonjaival való megküzdésig. A történet egyébként egy fiatal pár körül bonyolódik, ahol a férfi igyekszik minél hamarabb beilleszkedni a londoni közegbe, a nő azonban ragaszkodik a múlthoz, és hiába háborús övezetből érkezett, hiányzik neki a hazája. A fajsúlyos témák mellé pedig még kísérteteket is kapunk.

76 days (2020)

A kínai-amerikai dokumentumfilm a koronavírus-járvány korai szakaszában játszódik a kínai Vuhanban. Sajnos ez az a történet, amit senkinek sem kell bemutatni: elnéptelenedett utcák, védőruhát viselő emberek és kimerítő küzdelem a pandémia ellen.

Több mint tábor: A fogyatékosok forradalma (2020)

Barack és Michelle Obama producerként tevékenykedett James Lebrecht és Nicole Newnham hiánypótló dokumentumfilmjében, amelyben fogyatékossággal élő, lelkes tizenévesek egy csoportja olyan mozgalmat indít el egy nyári táborban, ami új utat nyit az elfogadás felé az amerikai társadalom körében.

1993 nyara (2017)

Carla Simón első filmje súlyos kérdést vet fel: hogyan képes feldolgozni egy hatéves, ha elveszíti az édesanyját? Főszereplőnk Frida a tragédia után harmincas éveinek közepén járó nagybátyjához is családjához költözik egy Barcelona-közeli birtokra, a lány azonban nehezen találja a helyét az új közegben, ráadásul fogalma sincs arról, hogyan dolgozza fel édesanyja elvesztését. Elvégre mit tudhat egy hatéves a gyászról?  

One cut of the dead (2017)

Ez az alacsony költségvetésű japán zombivígjáték olyannyira ötletes és aprólékosan felépített, hogy nem véletlen, hogy eddig még egyetlen kritikusnál sem húzta ki a gyufát. A történet fókuszában egyébként egy színészekből és filmesekből álló csapat áll, akik épp zombifilmet forgatnak.

[sc name=”facebook” ][/sc]

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Picture of Éva

Éva

Szerintem Harry Potter simán lenyomná Zsákos Frodót. Samuval és Trufáékkal együtt is akár.

Ezeket olvastad már?