A B120 LifeTresor felmérése szerint az elmúlt 10 évben öröklő emberek közül minden ötödik találkozott valamilyen akadállyal a hagyatéki eljárás során. A kutatás kimutatta, hogy a jövedelem jelentős szerepet játszik ebben: a magasabb jövedelmű háztartások tagjai gyakrabban szembesültek problémákkal. Ezt tovább nehezíti, hogy a halál és az anyagi ügyek gyakran tabutémának számítanak, amelyről a családok ritkán beszélnek nyíltan.
Dr. Rajkó Andrea tabukutató szerint, ha a társadalomban nincs kultúrája a veszteség következményeivel kapcsolatos kommunikációnak, és nem szokás beszélni a halálról, betegségekről vagy az elmúlásról, az megnehezíti az olyan praktikus kérdések egyeztetését, mint például a temetés megszervezése vagy a végrendelet kezelése.
Az elmúlt két évben egyre több tech vállalkozás kínál online segítséget az életvégi tervezéshez, támogatva az egészségügyi döntésektől a digitális örökségen át a temetési szertartásokkal kapcsolatos egyedi kívánságok megtervezését. Az anyagi tudatosság szintén része ennek a tervezési folyamatnak: minél több információval rendelkezünk, annál jobban elősegíthetjük, hogy az örökség biztonságban maradjon, és az örökösök számára egy átlátható, egyszerűbb eljárás legyen.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók mindössze 25%-ának van valamilyen örökség-terve, míg közel kétharmadukat foglalkoztatja, mi történik vagyonukkal haláluk után. Az új szabályozások szerint örökös hiányában az adott település önkormányzata válik törvényes örökössé, bár ez a szabályozás nem vonatkozik mezőgazdasági földterületekre.
A régióban elsőként Magyarországon indult el egy örökség-tervezéssel foglalkozó startup, a B120 LifeTresor, melynek alapítója, Horváth József szerint az örökség-tervezés minden életkorban aktuális kérdés, amely az öngondoskodás és a családtagokról való gondoskodás része. „Az alkalmazásunkban biztonságos környezetben összeállítható egy személyre szabott vagyonlista, amit meg is lehet osztani a szeretteinkkel. Ez jelentősen megkönnyíti a hagyatéki eljárást, mert a naprakész lista segíthet abban, hogy akár egy értékes könyv, kripto számla vagy egy osztatlan közös földtulajdon se maradjon ki az örökségből, amelyekről korábban talán senki nem tudott.”
A leggyakoribb vagyontárgyak a bankszámlák és az ingatlanok voltak a felmérésben részt vevők körében, melyeket pénzügyi befektetések, életbiztosítások, nyugdíjtakaréki számlák, valamint külföldi bankszámlák követtek.
Dr. Rajkó Andrea szerint a végrendelkezéssel kapcsolatos beszélgetések gyakran elmaradnak a családokban, mivel a halálról és a pénzügyekről való beszélgetést sokszor gátolják a társadalmi tabuk és a kommunikáció hiánya. A tabuk sok esetben csendben vagy elhallgatásban nyilvánulnak meg, amelyeket a társadalmi normák alakítanak ki.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók többsége közepesen tájékozottnak érzi magát az öröklési kérdésekben, különösen azok, akik az elmúlt évtizedben már részt vettek ilyen eljárásban. Akik pedig már találkoztak nehézségekkel az öröklés során, nyitottabbak az öröklés-tervezésre, mivel tisztában vannak azzal, hogy az információhiány mennyi nehézséget okozhat, és mennyire elhúzódhat miatta a hagyatéki eljárás.
